Szent Benedek és a bencés spiritualitás

2015. május 14., csütörtök - 2015. szeptember 30., szerda

Az Adelheid-kereszt 2015. augusztus 3-ig tekinthető meg Pannonhalmán, majd visszaszállítják az ausztriai Sankt Paul im Lavanttal-i bencés apátságba.

(Kurátor: Kusler Ágnes)

A 2014-ben átadott Pannonhalmi Apátsági Múzeum kiállítóterének 2015. május 14. és szeptember 30. között nyitva tartó, soron következő nagyszabású időszaki kiállítása a Ferenc pápa által meghirdetett, a keresztény szerzetességet középpontba állító Megszentelt élet évéhez kapcsolódik. A Szent Benedek és a bencés spiritualitás című kiállítás az ausztriai lavanttali bencés apátság, a Pannonhalmi Főapátság, valamint további múzeumok gyűjteményeiből válogatott műtárgyakon keresztül nyújt betekintést a bencés lelkiség mintegy 1500 éves történetébe. A tárlat középkori és barokk műalkotások párbeszédére építve mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi életprogram meghatározó aspektusait, a szent kultuszát, valamint a bencés lelkiség magyarországi elterjedését. A kiállítás mögött meghúzódó kurátori szándék legfontosabb célkitűzése az, hogy a bencés közösség szellemiségének mibenlétét a maga sokszínűségében ragadja meg.

A tárlat első felében Szent Benedek személyét és szellemiségét a legendaszerző Nagy Szent Gergely olvasatában, valamint a szerzetesatya saját írásán, a Regulán keresztül mutatja be. Megismerhetővé válik a rendteremtés igényét életre hívó káosz; a barbár betörések által szétzilált késői antikvitás válsága, mely a világból kiábrándult, római patríciusifjúból magányos remetévé lett Benedeket a montecassinói szerzetesek markáns apátjává avatta. A kiállított műtárgyak – mint Johann Jakob Frings ötvöstárgyai, vagy Francesco Solimena festménye – a szerzetesatya életrajzának csaknem összes fejezetét megjelenítik, a szekció középpontjában pedig a nyitott Regulát tartó Szent Benedek Philipp Jakob Straub által faragott, aranyozott szobra áll két tanítványa, Szent Maurus és Placidus társaságában. Európa védőszentjének aktualitása ugyanakkor leginkább az általa teremtett – és a 21. században is mértékadó – értékrenden keresztül ragadható meg: a kiállítás második egysége a bencés regulában foglaltakat mutatja be. Benedek szabálykönyvében az európai szerzetesség alapjait fektette le, tételei a mai napig meghatározzák a monostori élet mindennapjait. A Regula hagyományos summázata: imádkozzál, dolgozzál és olvass (Ora et labora et lege) egyesíti és egyensúlyba helyezi a szemlélődő és aktív élet értékeit, a bencés szerzetesek e három szempont alapján törekednek nap mint nap állhatatos és tevékeny életet élni.

A kiállítás második fele azt kívánja bemutatni, hogy Szent Benedek életének szentsége miként sugárzik át a rendtörténetbe. A Benedek által szabályai által vezetett szerzetesi életforma központjában a liturgia áll. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartoznak a II. József intézkedéseit követően a németországi St. Blasien monostorának kincstárából Karintiába került középkori liturgikus tárgyak: a 12. századi ó- és újszövetségi jelenetekkel díszített kazula, valamint a Szent László felesége által készíttetett, s a Keresztfa egy szilánkját magába foglaló, ékkövekkel díszített Adelheid-kereszt. A liturgia ceremoniális körülményeit megidéző díszes ötvösművek mellett a lavanttali St. Paul monostor egyedülálló kódexgyűjteményének válogatott kicsei is láthatók. A középkori könyvfestészet kiemelkedő példái a reichenaui szkriptóriumban készült 10. századi szakramentárium, valamint az angliai Ramsey monostorából származó gótikus illuminációjú Pszaltérium. A liturgikus iratok értékes kötéseinek példái a Reichenaui kódex Karoling kori elefántcsont domborműve, és egy strassbourgból származó kötet aranyozott, gótikus keretbe foglalt borítója.

A bencés szerzetesség kora középkori elterjedése, valamint a Karoling korban biztosított kiváltságai következtében az európai kultúra egyik legfontosabb letéteményesévé vált. A monostorok az oktatás, az orvoslás és a tudomány központjai lettek, így a kiállításban a teológiai és liturgiai tárgyú kódexek mellett természettudományos és zeneelméleti munkák hangsúlyozzák a bencés közösségeknek az antik tudás átmentésében, hagyományozásában, valamint az európai civilizáció fejlődésében betöltött hathatós szerepét. A tárlat utolsó egységének középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi megtelepedése és a szent szerzetesatya hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítő missziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhetjük meg, hogyan hagyományozódott át Szent Benedek öröksége a kereszténnyé lett Magyarországra. A kora középkorban megalkotott életprogram 21. századi aspektusaiba a tárlatot záró, pannonhalmi szerzetesek mindennapi életét bemutató dokumentumfilm enged betekintést.

A válogatott műtárgyak a lavanttali St. Paul monostor, a kremsmünsteri bencés monostor, a Pannonhalmi Főapátság könyvtára, képtára és kincstára, az Országos Széchényi Könyvtár, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Keresztény Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, valamint magángyűjtők gyűjteményeiből érkeznek a kiállításra. A kiállításhoz kétnyelvű (magyar–angol) katalógus készül, amely magyar és német szakemberek tanulmányain keresztül árnyalja a tárlaton bemutatott műalkotásokon keresztül megismerteket.